Egy bontatlan, soha nem használt csapágy akár éveket is eltölthet a raktárban. De ha 5 év után kerül elő a polcról, vajon gond nélkül beépíthető?
A válaszhoz önmagában a csapágy kora nem elegendő.
Hosszabb tárolás esetén a csomagolás állapota, a tárolási körülmények, a csapágy kivitele, a kenőanyag és a gyártói előírások együtt adnak támpontot a döntéshez.
1. Milyen állapotban van a csomagolás?
A gyári csomagolás a csapágy tárolás közbeni védelmének része. Ezért fontos, hogy lehetőség szerint a termék a beépítésig az eredeti, sértetlen csomagolásában maradjon.
Ha a csomagolást korábban felnyitották, megsérült vagy nedvesség érhette, nőhet a szennyeződés és a korrózió kockázata.
A bontatlan csomagolás tehát kedvező jel, de önmagában még nem bizonyítja, hogy a csapágy felhasználható.
2. Milyen körülmények között tárolták?
Egy öt éve megfelelő raktárban tárolt csapágy és egy öt éve párás, jelentős hőmérséklet-ingadozásnak kitett helyen álló darab között lényeges különbség lehet.
A magas páratartalom, illetve a hőmérséklet-változás következtében kialakuló kondenzáció növelheti a korrózió kockázatát.
Az NTN gördülőcsapágyak tárolásánál beltéri, szobahőmérsékleten történő tárolást és 60% alatti relatív páratartalmat javasol, kerülve többek között a közvetlen napsütést és a kondenzáció kialakulását.
Az FBJ ajánlásában száraz, jól szellőző raktár, legfeljebb 60%-os relatív páratartalom, lehetőség szerint 10–30 °C közötti hőmérséklet, valamint a nagy hőmérséklet-ingadozás elkerülése szerepel.
A konkrét követelmények azonban eltérhetnek, ezért mindig az adott gyártó és termék előírása az irányadó.
3. Nem mindegy, milyen csapágyról van szó
Külön figyelmet érdemelnek a gyárilag zsírozott és tömített csapágyak.
Ezeknél hosszabb tárolás során nemcsak a csapágy fém alkatrészeinek állapotát kell figyelembe venni, hanem a kenőanyagét is.
Az NTN-SNR műszaki dokumentációja külön felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú tárolási idő után a kenőzsír eltarthatóságával akkor is számolni kell, ha kívülről nem láthatók az öregedés jelei.
Ezért két azonos korú, de eltérő kivitelű csapágy felhasználhatósága sem feltétlenül ítélhető meg ugyanúgy.
4. Mit árul el a csapágy állapota?
Korrózió, elszíneződés, szennyeződés vagy más rendellenesség figyelmeztető jel.
A szemrevételezés ezért fontos ellenőrzési pont, de nem ad minden kérdésre választ.
Attól, hogy a csapágy kívülről hibátlannak látszik, még nem következik automatikusan, hogy minden szempontból megfelelő az adott alkalmazáshoz. Gyárilag zsírozott kiviteleknél például a kenőanyag állapota nem feltétlenül ítélhető meg egyszerű szemrevételezéssel.
5. Mit ír elő a gyártó?
A gyártói ajánlásokból jól látható, miért nem érdemes egyetlen általános „lejárati időből” kiindulni.
NTN / NTN-SNR: megfelelő körülmények mellett többéves tárolással is számol egyes csapágyegységeknél. Kiemeli az eredeti, sértetlen csomagolást, a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat, valamint a kondenzáció, por és agresszív anyagok kerülését. Hosszabb tárolásnál a kenőzsír eltarthatóságára is figyelni kell.
FBJ: szintén a korrózió megelőzésére, a páratartalom szabályozására és a megfelelő raktári hőmérsékletre helyezi a hangsúlyt.
A gyártói dokumentáció tehát nem azt a kérdést teszi fel egyszerűen, hogy „hány éves a csapágy?”, hanem a tárolás teljes körülményeit veszi figyelembe.
Hogyan dönts a felhasználásról?
Egy régebbi csapágynál érdemes az alábbi sorrendben végiggondolni a helyzetet:
Ismert a tárolási előélete?
Ha dokumentálható, hogy megfelelő körülmények között és sértetlen eredeti csomagolásban tárolták, az kedvező kiindulópont. Ha az előélet nem ismert, nagyobb a bizonytalanság.
Megfeleltek a körülmények a gyártó előírásainak?
A tárolási idő helyett ezt az adott termék gyártói ajánlásával együtt érdemes vizsgálni.
Gyárilag zsírozott kivitel?
Ha igen, hosszabb tárolásnál a kenőanyag eltarthatóságát is számításba kell venni.
Látható bármilyen rendellenesség?
Sérült csomagolás, korrózió, szennyeződés vagy más elváltozás esetén további mérlegelés szükséges.
Milyen alkalmazásba kerül?
Ez sem mellékes. Egy könnyen hozzáférhető csapágyhely és egy olyan kritikus alkalmazás, ahol egy meghibásodás jelentős állásidőt vagy más komoly következményt okozhat, eltérő kockázatot jelent.
Egy egyszerű módszer a régi készletek ellen: FIFO
A régebbi készletek felhalmozódását érdemes már a raktározás során megelőzni.
Ebben segíthet a FIFO (First In, First Out) elv: lehetőség szerint a korábban beérkezett csapágyak kerüljenek először felhasználásra vagy értékesítésre.
Emellett célszerű a készlet korát és forgását nyomon követni, a csapágyakat eredeti csomagolásukban tartani, valamint száraz, tiszta és megfelelő raktári körülményeket biztosítani.
Így kisebb eséllyel kerül elő évekkel később egy olyan csapágy, amelynek már nem ismert pontosan a tárolási előélete.
Új csapágyra van szükséged?
Ha a régebbi csapágyak új mellett döntesz, keresd a megfelelő típust kínálatunkban cikkszám vagy műszaki paraméterek alapján.
Ha pedig a megfelelő csapágy kiválasztásában vagy egy adott alkalmazáshoz szükséges kivitel megtalálásában van kérdésed, keresd kollégáinkat bizalommal.
Gyakran ismételt kérdések a csapágyak tárolásáról
Meddig tárolható egy csapágy?
Nincs minden csapágyra érvényes, egységes tárolási idő. A felhasználhatóságot befolyásolja a csapágy kivitele, a csomagolás állapota, a tárolási környezet, valamint gyárilag zsírozott kiviteleknél a kenőanyag eltarthatósága is.
Hosszabb tárolás esetén mindig érdemes ellenőrizni az adott gyártó és termék tárolásra vonatkozó előírásait.
Beépíthető egy 5 éve tárolt csapágy?
Az, hogy egy csapágy 5 éve áll a raktárban, önmagában nem dönti el, hogy felhasználható-e.
Érdemes figyelembe venni többek között az eredeti csomagolás állapotát, a tárolási körülményeket, a csapágy kivitelét, az esetleges korróziót és az adott gyártó előírásait.
Számít, hogy bontatlan-e a csapágy csomagolása?
Igen. Az eredeti gyári csomagolás a csapágy tárolás közbeni védelmének része.
A sértetlen, bontatlan csomagolás kedvező kiindulópont, de önmagában nem garantálja, hogy egy hosszabb ideje tárolt csapágy minden szempontból megfelelő a beépítéshez.
Milyen körülmények között érdemes csapágyat tárolni?
A csapágyakat száraz, tiszta, lehetőleg stabil hőmérsékletű raktári környezetben érdemes tárolni, az eredeti csomagolásukban.
Fontos a magas páratartalom, a kondenzáció, a jelentős hőmérséklet-ingadozás, a por és a korrozív anyagok kerülése. A pontos követelmények gyártónként eltérhetnek.
Miért fontos a páratartalom a csapágy tárolásánál?
A magas páratartalom és a páralecsapódás növelheti a korrózió kialakulásának kockázatát a csapágy fémfelületein.
Ezért a gyártói tárolási ajánlások rendszerint külön kitérnek a relatív páratartalomra és a nagy hőmérséklet-ingadozások elkerülésére.
A gyárilag zsírozott csapágyak tárolásánál mire kell figyelni?
Gyárilag zsírozott vagy tömített csapágyaknál nemcsak a csapágy fém alkatrészeinek állapotát kell figyelembe venni, hanem a kenőanyag tárolás közbeni öregedését is.
Hosszabb tárolás esetén ezért a kenőzsír eltarthatóságát is érdemes ellenőrizni az adott gyártó előírásai alapján.
Ha nincs korrózió a csapágyon, akkor biztosan beépíthető?
Nem feltétlenül. A korrózió, elszíneződés vagy szennyeződés fontos figyelmeztető jel, de a látható hibák hiánya önmagában nem bizonyítja, hogy egy hosszabb ideje tárolt csapágy minden szempontból megfelelő.
Különösen gyárilag zsírozott kiviteleknél lehetnek olyan tényezők, amelyek egyszerű szemrevételezéssel nem ítélhetők meg.
Mit tegyek, ha a régi csapágy helyett újra van szükségem?
Ha új csapágy mellett döntesz, a megfelelő típust cikkszám vagy műszaki paraméterek alapján is kiválaszthatod.
Ha az adott alkalmazáshoz megfelelő új csapágy kiválasztásában van kérdésed, keresd a Bearing Kft. munkatársait.
