Ha egy nagy csapágy már az emelésnél megsérül, azt nem beszerelésnél veszed észre hanem akkor, amikor a gép újra leáll.
A nagy csapágy sokszor nem a gépben sérül meg
A csapágyhibákat gyakran a kenéshez, a beépítéshez vagy az üzemi terheléshez kötik. Ezek valóban kritikus tényezők, de a tapasztalatok szerint sok meghibásodás gyökere jóval korábban, a nagy csapágy mozgatása és pozicionálása során keletkezik.
A nagy csapágy mozgatása nem egyszerű „áthelyezés”. Ilyenkor az alkatrész:
- saját tömegével terheli önmagát,
- a megfogási pontokon keresztül kap erőket,
- és emelés közben folyamatosan változó helyzetben van.
Mindez olyan mechanikai hatásokat eredményezhet, amelyek nem a csapágy tervezett terhelési irányában jelentkeznek.
Miért jelent nagyobb kockázatot a nagy tömeg?
Tömeg, tehetetlenség, irányítatlanság
Minél nagyobb a csapágy, annál nagyobb szerepe van a tehetetlenségnek. Emeléskor, megálláskor vagy irányváltáskor a csapágy nem azonnal követi az emelőeszköz mozgását. Ezekben a pillanatokban átmeneti, de koncentrált terhelések alakulnak ki, különösen akkor, ha a nagy csapágy mozgatása nem tengelyirányban történik.
Egy több száz kilós csapágynál már egy kisebb megdőlés vagy elcsavarodás is elegendő ahhoz, hogy a belső gyűrű, a külső gyűrű és a gördülőelemek egymáshoz képest kedvezőtlen helyzetbe kerüljenek.
Nagy csapágy mozgatása hevederrel – tipikus buktatók
A gyakorlatban gyakran használnak hevedert vagy láncot a csapágy emelésére. Ezek önmagukban nem problémásak, de a nagy csapágy mozgatása során:
- a terhelés ritkán tengelyirányú,
- a megfogás nem mindig szimmetrikus,
- a csapágy hajlamos billenni vagy csavarodni.
Ilyenkor a terhelés nem egyenletesen oszlik el, hanem egy-egy ponton koncentrálódik. Ez kívülről sokszor nem látható, de a csapágy belső elemei már ilyenkor olyan igénybevételt kapnak, amelyet később „magukkal visznek” az üzembe.
A nagy csapágy mozgatása: ahol a legtöbb hiba észrevétlen marad
A nagy csapágy mozgatása során keletkező károsodások egyik jellemzője, hogy nem azonnal okoznak problémát. Nem törik el semmi, nem reped meg a gyűrű, nem látszik külső sérülés.
Ami történik, az inkább mikroszinten zajlik:
- felületi nyomódások a gördülőpályákon,
- feszültségcsúcsok a gördülőelemeknél,
- finom deformációk a tömítéseknél.
Ezek a jelenségek a beépítés után, üzemi terhelés alatt kezdenek jelentkezni. A csapágy működik, de nem az ideális állapotából indul. Emiatt a későbbi rendellenességek ritkán vezethetők vissza egy konkrét mozzanathoz, pedig az ok gyakran a nagy csapágy mozgatása közben keletkezett.
Mitől lesz egy nagy csapágy emelése kontrollált?
A kontrollált emelés nem feltétlenül lassabb, hanem inkább kiszámíthatóbb. A cél az, hogy a nagy csapágy mozgatása során a csapágy:
- stabil megfogással rendelkezzen,
- tengelyben maradjon,
- billenés és csavarodás nélkül legyen mozgatható.
Ez különösen fontos akkor, amikor a csapágyat nemcsak felemelni kell, hanem pontos pozícióba helyezni, forgatni vagy illeszteni.
Stabil megfogatás szerepe
A stabil megfogatás azt jelenti, hogy a nagy csapágy mozgatása közben az alkatrész nem tud „önálló életre kelni”. A terhelések nem vándorolnak egyik pontról a másikra, és a belső szerkezet nem kap váratlan irányú igénybevételt.
Ilyenkor nyújthat segítséget a Simatool Bearing Handling Tool (BHT): nem mint kötelező eszköz, hanem mint olyan megoldás, amely a nagy csapágy mozgatását irányítottá és reprodukálhatóvá teszi.
Emberi tényező technikai következményekkel
Egy instabil emelés nemcsak az alkatrészre hat. A szerelést végző csapat ilyenkor óvatosabb, feszesebb tempóban dolgozik, több a korrekció, több a kézi beavatkozás. Ezek önmagukban nem hibák, de növelik a változók számát.
Egy kontrollált mozgatásnál:
- kevesebb az improvizáció,
- pontosabb a pozicionálás,
- kiszámíthatóbb a teljes szerelési folyamat.
Ez nem munkaszervezési kérdés, hanem mechanikai következmény: minél kevesebb a bizonytalan mozgás, annál kisebb az esélye a belső előterhelések kialakulásának.
Mikor érdemes célszerszámban gondolkodni?
A Simatool BHT és hasonló megoldások nem minden helyzetben indokoltak.
Érdemes számolni velük, ha:
- nagy tömegű csapágyakat kell mozgatni,
- a nagy csapágy mozgatása rendszeres feladat,
- daru rendelkezésre áll, de a megfogatás nehezen megoldható,
- fontos a csapágy állapotának megőrzése már a szerelés előtt.
Kevésbé indokolt, ha:
- kis méretű, kézzel mozgatható csapágyakról van szó,
- ritka, alkalmi beavatkozás történik,
- a mozgatás egyszerű, billenésmentes.
A nagy csapágyaknál nem az a kérdés, hogy bírják-e a terhelést. Arra tervezték őket, hogy bírják. A kérdés inkább az, mikor és milyen irányból kapják meg ezeket a terheléseket.
A csapágy élettartama sokszor nem a kenésnél vagy a beépítésnél dől el, hanem ott, amikor még „csak” mozgatjuk.
Csapágyak karbantartásához, ki- és beszereléséhez, mozgatásához szükséges célszerszámainkat Simatec webhopunkban találod!
GYIK – Gyakran felmerülő kérdések nagy csapágyak mozgatásánál
Mikortól számít kockázatosnak a nagy csapágy mozgatása?
Mire kell figyelni emelés közben, ha nincs speciális megfogó eszköz?
Tényleg számítanak az emeléskor keletkező mikrosérülések?
Lehet egy későbbi csapágyhibát a mozgatásra visszavezetni?
Mikor indokolt célszerszámot, például Simatool BHT-t használni?
Minden nagy csapágynál szükség van ilyen eszközre?
Ez inkább karbantartási vagy munkavédelmi kérdés?
A két terület itt nem válik el élesen egymástól.
